100 éves a Bauhaus iskola

A Modernizmus és ennek első központja a weimari Bauhaus iskola, gyakorlatilag a jelenkori bútorgyártás alapja. A mai értelemben vett design kiinduló pontja.
Az iskola 1919-es megnyitásának 100. évfordulójára való tekintettel úgy gondoltuk, hogy össze szedjük designra nyitott közönségünk számára azokat az információkat és történelmi eseményeket,amitől ma design a design, és ami miatt a Mobili Mania is forgalmaz 100 éve tervezett ikonikus bútordarabokat 2019-ben.

A Bauhaus nagymesterei által tervezett bútorok egy része az olasz bútorgyártó óriás, a Cassina kínálatában található, melyet Magyarországon idestova 18 éve büszkén forgalmazunk.

A Bauhaust bemutató írásunkat Judith Miller  Design c. könyvéből szemezgetve állítottuk össze. (MILLER, Judith, Design, A forma művészete a 19. század végétől napjainkig, Geopen Kiado, Budapest 2010)

A kezdetek a múlt század elejére nyúlnak vissza, a modernizmus irányzata a századfordulóban bekövetkezett iparosodás következményeként jött létre, ezt követően a század meghatározó formatervezési mozgalma lett .Az első világháború és a gépkorszak egy egész nemzedék felfogását változtatta meg. Az emberek szinte törvényszerűen megkérdőjelezték azokat a hagyományokat, kulturális értékeket melyek a háborúhoz vezettek.
A Modern Mozgalmat az a meggyőződés táplálta, hogy új korszak kezdődik és az új világ jó minőségű, funkcionális tárgyakt követel. A díszítés felesleges és zavaró, a formát a funkcióból, valamint az új technológiából kell eredeztetni, elvetette a hagyományos kézműves módszereket és merőben új világot hirdetett.

A Bauhaus iskola, a modernizmus szellemi központja, 1919-ben Weimarban nyitotta meg kapuit. A Walter Gropius vezette intézmény egyik fő cél célkitűzése: építészet és képzőművészet, ipar és technológia egyesítése, ami a nagyipari termeléssel valósítható meg. Az egyszerű formákat, a szabványosítást, a funkcionalitást és kollektív munkát szorgalmazta.
1930-ra a modernizmus a legtöbb fejlett országban elfogadott irányzat, békésen virágzott az Art deco mellett. A program, hogy a városi lakosság számára praktikus és komfortos lakásokat kell tervezni és építeni, olyan népszerűségre tett szert, hogy a modernizmusból hamarosan elismert stílus lett. Absztrakt, egyenes vonalakból álló geometrián, nagyipari technikán és modern anyagokon alapult, mint amilyen a króm, az acél és az üveg. A forma és funkció érvényesítése alapvető szempont volt, egyszerű formájú, gyakorlatias tárgyakat gyártottak nagy sorozatban.

Breuer Marcell (1902-1981) magyar származású építész, tervező 1925-ben a Bauhausban kísérletezett először acélcső bútorral, s hamarosan világszerte ez az anyag lett a modernizmus jelképe. Méltán tartják a modern törekvések és építészet egyik kiemelkedő alakjának. Acélcső bútorai, valamint tömeggyártásra is alkalmas bútorai forradalmasították a bútortervezést.

Charles-Edouard Jeanneret (1887-1965), aki művésznevén Le Corbusier-ként ismer a világ, a 20. század építész óriásainak egyike. Szintén tervezett jellegzetesen modern bútorokat. Olyan, ma már klasszikusnak tekintett bútorok fűződnek a nevéhez, mint a Grand Confort karosszék (LC2). Minden díszítéstől mentes acélcső bútorai tökéletes pihenést biztosítanak és időtlen eleganciát sugároznak.

A Holland De Stijl mozgalom  szintúgy a német Bauhaus elveit követte. A De stijl mozgalom és Gerrit Thomas Rietveld építész, tervező neve egy és ugyanazt jelenti. Alkotása, a híres Piros-kék szék egyike az első olyan bútoroknak, melyek ihletője a gépi esztétika volt, és amely kétség kívül a 20. század egyik legnagyobb hatású széke. Megtestesíti a De Stilj filozófiáját, mely nem vesz tudomást a természetes formákról és színekről, beéri az alapszínekkel,valamint függőleges és vízszintes elemekkel.

Az 1930-as évek közepe sok ember számára szegénységet és kiábrándulást hozott, valamint a szélsőséges pártok egyre erősödtek. Amikor 1933-ban a Nemzetiszocialista Párt hatalomra került Németországban, a Bauhaus kénytelen volt bezárni kapuit, és legnevesebb tervezői és művészei Angliába és az Egyesült Államokba menekültek. A Bauhaus alkotói szétszóródtak és a világ különböző pontjain folytatták munkájukat tovább. Ennek köszönhetően a geometrikus formavilágon, nagyipari technikákon, valamint modern anyagokon alapuló modernizmus és funkcionalizmus a ’30-as, ’40-es években a legtöbb fejlett országban elterjedt.
A modernizmus kétségkívül a 20.század legmeghatározóbb irányzata volt, melynek hatása a mai napig meghatározza tárgykultúránkat.